Az Ördög játszóterén
Ma éjjel végre nem ment a hasam, csak egyszer keltem fel reflexből valami intenzívebb bélszélre, meg volt valami rémálmom, és arra.
Éppen ezért – és mert a dugó miatt már korábban kell munkába álljak – 6:15-kor kiugrottam az ágyból. (Igen, szeretek netezni indulás előtt.) A lényeg, hogy fürdéskor ért egy újabb megvilágosodás a világ felépítéséről, ezt kívánom most kicsit ecsetelni Nektek.
Helyünk a világban
Maga a megvilágosodás onnan jött, hogy elkezdtem töprengeni ázás közben a Menny és a Föld fogalmán, mert valahonnan eszembejutott az Égig érő paszuly meséje, ami angolul “Jack and the Beanstalk”, innen jött az, hogy “Beanstalker” (Aki olvasta a Piknik a senki Földjént vagy látta valamelyik Sztalker filmet vagy játszott a játékkal, az tudja). Aztán elképzeltem egy vegyvédelmiben, felhőkön császkáló, dragunovos ürgét, és “LOL, Mennyország!”
Innen jött a gondolat, hogy ugye mindenki azt mondja, hogy a Mennyország odafent van – és én holisztikus gondolkodású plüssdémon lévén arra asszociáltam, hogy a “fent” fogalma dimenzióra értendő. Ez természetesen nem egy nagy felfedezés, de elkezdtem filózni azon, hogy vajon mi a helyzet alsóbb dimenziókkal, és óhatatlanul is a térdimenzióra tértem át a párhuzamos, 3 dimenziós létsíkokról. Itt hasított belém a felismerés…
“Az Ördög a részletekben rejlik”
Egyszerűen képtelenség számunkra érzékelni a nálunk már csak 2 dimenzióval gazdagabban vagy szegényebben létező dolgokat. Nem látjuk a vonalakat és a pontokat, mivel nincs vetületi kiterjedésük ebben a dimenzióban. Innen tovább vezettem a gondolatot, és arra jutottam, hogy mi nem a 3 dimenziós valóságot látjuk… Csupán annak a vetületét, ami távolról sem ugyanaz – leginkább azt mondhatjuk, hogy a világnak csak az árnyéka jut el hozzánk, és megint ott tartunk, hogy nagyon okosan kijelentjük, hogy a dolgok így meg úgy vannak, amikor csak így meg úgy érzékeljük őket. Nagy különbség, mert az érzékeink mind csalhatók. (És ki szeret játszani az érzékekkel? – Innen a cím.)
Oké, egyelőre ennyi, akinek van bármi gondolata ezzel kapcsolatban, azt szívesen veszem.
2011/12/03 at 22:45
Nekem reggelente még nem szoktak ilyen velős gondolataim támadni, de a téma érdekes a maga módján, bár kissé elcsépelt. Mert ugye elég sokat hallani a témáról. Ebben a megközelítésben még nem foglalkoztam a dologgal, de kifejezetten érdekes gondolatok.
Abban teljesen egyetértek, hogy mi emberek, akik a Földön élünk csak a valóság, a világ “árnyékát” látjuk csupán. De legalábbis nem mindent. Azt hiszem az emberek csökevényesen kis befogadó készsége foszt meg minket attól, hogy a világot teljes valójában érzékeljük.